Kék-sárgában az Újvárosiak
Győrött a század elején, a tízes években majdnemminden városrészben volt sport- vagy futballklub (DAC, II. ker. FC, BelvárosiTC, Ferencvárosi TC, ETO, Vasutas SC, Hungária SE, stb.). Újvárosban 1919.augusztus 13-án alakult új egyesület: „Az ifjúság testi nevelése, a sportkülönböző ágainak kultiválása által, ’ vagyis ahogy az alakuló jegyzőkönyvbenlejegyezték, ez a II. ker. Football Club újjáalakuló közgyűlése, illetve aGyőri Athletikai Club ugyanezen időben és ugyanott megtartott alakuló gyűlése.”
Az alapszabály minden szükségeset rögzített, a GYAC színének a kék-sárgát választották, az ovális alakú pecséten „GyőriAthletikai Club” felirat, középen a címer: két egymást keresztező gerely ésevezőslapát, középen egy labda és az 1919-es évszám.
Az egyesület elődje volt a háború előtt már jóhírű „Jóbarátok” sportegyesület és az 1917-ben Czopf János és Rosta Lajos általdiákokból alakított II. Kerület Football Club. Az alakuló GYAC közgyűlésén aközönségét a korábbi két újvárosi egyesület maradéka képezte. Adva volt atörzshely – Rosta Lajos vendéglője a Kossuth utca 40. alatt – és az első lelkesvezető, Peitl Dezső. A tagok áldozatkészsége és különféle segélyekbiztosították az induló „tőkét”.
A sportpálya építése már 1920-as évekbenfelvetődött, de szűkös anyagiak és a korona romlása akkor még nem tettelehetővé. 1922-től dr. Czehmeister Antal lett az egyesület vezetője, nagyambícióval fogott hozzá a fejlesztéshez. Programját a következőkben adta meg:Gyermeket adtak a kezembe, a gyermek életerős, egészséges. Kezembe adták, hogyvezessem, hogy kitűzött célját elérje. Szívesen teszem, mert látom, hogy nagyerőt, óriási erkölcsi tőkét képvisel. Ez az erkölcsi tőke az, amelyre a jövőtalapozhatjuk.”
Nehéz idők következtek, ám ennek ellenére a GyACmégis fejlődött. Életképességét mutatja, hogy fennállásának tízévesévfordulóján már saját pályával és hát szakosztállyal rendelkezett.
Felépült a sporttelep
A város és a GYAC-tagok példátlanáldozatkészségéből a Bercsényi-ligetben elkezdődött a sportpálya építése. Aváros közgyűlése biztosította a területet, feltöltötték a pályahelyet,készítették a futball- és a futópályát, építették a kerítést, amely 16 ezerpengőbe került. A munkát nehezítette, hogy a talajvíz többször elöntötte aterületet. Győr egyik legszebb sporttelepét 1926-tól vehették birtokba asportolók.
A pályaépítéssel egy időben vetődött fel atribün megépítésének gondolata is. A terveket Hajós Alfréd műépítész (olimpiaibajnok) elkészítette ugyan, de a kivitelezés még váratott magára. Az öltöző ésa mosdó, valamint a gondnoki lakás 1930/31 - ben épült fel. A vízvezetékbevezetésében dr. Szautner Ferenc polgármester is hathatós támogatást nyújtott.A vendégcsapat tagjai általában elismerően nyilatkoztak a létesítményről: „egyvidéki pálya sem múlja felül.”
A GYAC versenyzőin kívül a Fa- ésFémipari-iskola a Felsőkereskedelmi, több elemi iskola tanulói is használták asporttelepet. Szerződéssel is játszhatott a II. ker. Sportclub és SzigetiSportegyesület.
A legnépszerűbb sportág a labdarúgás volt, aGYAC mérkőzésein 3000-en is buzdították a csapatot. A klub tízéves jubileumáraa Nyugati Alosztály I. osztályába került a GYAC, egy évvel később viszontbúcsúzni kényszerült. Az akkori krónikás szerint: ”A kiesés oka kizárólag amerő véletlen volt. Elég e tekintetben utalni a szerencsétlen kimenetelűETO-GYAC és Tatabánya-GYAC mérkőzésekre, amelyeken a bajnokság első két helyezettjévelszemben a mérkőzés sorsa már a kezünkben volt, amikor az első esetben egyszerencsétlen körülmény következtében be nem rúgott 11-es, a másik esetbenpedig súlyos bírói tévedés folytán vesztettük el a mérkőzést.”
Az utánpótláscsapat is játéklehetőséget kapott,a Sas Henrik órás és ékszerész által adományozott „Sas Serlegért” a győriegyesületek második csapatai versenyezhettek. A GYAC kiválósága,csapatkapitánya volt ebben az időben Vincze Lajos, munkássága elismeréseként aNyLASZ bírótestülete fair play-díjjal jutalmazta.
A kék-sárgák egyik legsikeresebb szakosztályavolt az atlétáké. Minden rangos dunántúli versenyen részt vettek, ennek azidőszaknak kiválósága, Wennesz József válogatottságig vitte, Johannesz Lajospedig öt éven át volt bajnoka a 400 és a 800 méteres síkfutásnak. Avívó-szakosztály 1922-ben indult, első elnöke Most Gyula. Az edzések helyszínesokszor változott (Bencés Gimnázium, I., majd II. sz. Polgári Fiúiskolatornaterme). A Győr Vívó Club 1923-as indulása érződött a GYAC szakosztályánis, mert az új egyesület jobb körülményeket nyújtott a versenyzőknek.Birkózásban Adorján László Győrbe költözésével (1924) jelentős fejlődés indult,a kerületi csapatbajnoki versenyeken rendre az élcsoportban végeztek. A MagyarBirkózó Szövetség megbízásából a „Vidék legjobb bajnoka” címért zajló versenyta GYAC rendezte.
Az úszásszakosztály az egyesület alakulásávalegyidős. Az Iparcsatornán végzett edzések sok sikert nem hoztak, az uszodafelépülésével (1931) a jobb körülmények jobb eredményeket is hoztak.Érdekesség, hogy az úszók vízipólóztak és 1931. szeptember 8-án például a GYAC8:2-re verte a Pápai Testvériség csapatát. Ebben az időben 56 férfi és 27 nővolt tagja az úszószakosztálynak. A tenisz képviselői nem szolgáltak említésreméltó eredményekkel, az asztalitenisz népszerűbb és sikeresebb volt.
Kisalföld 1993. január 28.
Éltető klubélet
Az egyesületi tagok találkozóhelyén,körhelyiségben sakk, dominó, tarokk-kártya állt a tagok rendelkezésére,valamint hozzáférhetők voltak az újságok is. A nyomasztó gazdasági helyzet, amunkanélküliség miatt sok fiatalnak egyetlen szórakozási helye a klubhelyiségvolt. A különböző társasjátékok mellett házi mulatságok, társasvacsorák tettékváltozatossá a klubéletet. Így március 15-i ünnepély, Mikulás-est,karácsonyfa-állítás, a hagyományos szilveszterest tették felejthetetlenné azegyesületi életet. 1921 őszétől házi színtársulata volt a GYAC-nak Nagy Dezsővezetésével. Az ifjúság nevelésére oktató előadásokat szerveztek a háznagyok, aszórakozási lehetőség a klubhelyiségbe állított biliárd- és asztaliteniszasztalokkal bővült. A péntek esti könyvtári órákon mindig nagy volt azérdeklődés. Mikszáth, Tolnai regényei, a Világirodalom gyöngyei, sportkönyvekvoltak a legkeresettebbek.
A GYAC első évtizede alapozta meg az egyesületszebb jövőjét. A klub elnökei mellett a lelkes, áldozatkész ügyvezetők voltak,akik továbbvitték a klub szellemét, irányították a sportmunkát. Az ügyvezetőalelnökök sora Peitl Dezsővel (1919-1921) indult, majd Most Gyula (1922-23),Kojanitz Mihály (1924), Strigovits Sándor (1925-31), Späth Gyula (1931-36)következett.
Az egyesületért sokat áldozó vezetők nevét aklub által alapított munkaserleg is megörökítette. Évente kerültek rá alegkiválóbbak, sorrendben 1919-től 1939-ig: Peitl Dezső, dr. Osztovics László,dr. Kutassy Sándor, dr. Czehmeister Antal, Strigovits Sándor, Felker Károly,Sáry Béla, Szolnoky Kálmán, dr. Horváth József, Späth Gyula, Wacha Kálmán,Péchy Kálmán, dr. Czopf Ferenc, Rosta Lajos, dr. Valló István, Benkő Sándor,dr. Tarr János, Baaden Antal, Schmikli Lajos, dr. Leyrer László, LakatosKálmán.
1931-ben társadalmi szakosztály is alakult, melytöbbek között arra volt hivatott, hogy az egyesület elapadt bevételi forrásaitújakkal pótolja. További célja volt, hogy a város közönségével megismertesse aGYAC-ot. E célból hangversenyeket, estélyeket, bálokat rendezett, melyekenneves személyiségek, például Huszár Aladár főispán, Harsányi Lajos kanonok, dr.Gálos Rezső egyetemi tanár is megjelentek az előadói emelvényen. A klub ezentevékenysége sok eredményt hozott. Hagyományossá váltak az atlétabálok, melyekzártkörűek voltak. Az 1936. évi bál meghívóján íz alábbi szöveg áll: ”A GyőriAthletikai Club 1936. év január 18-án, szombaton este 9 órai kezdettel a RoyalSzálló összes termeiben zártkörű Atlétabált rendez, melyre …urat, úrnőt ésbecses családját tisztelettel meghívja az elnökség. Belépődíj: személyenként1,20 pengő, családjegy 3 pengő, táncosjegy 1 pengő. Megjelenés fekete ruhában!”
Kisalföld 1993. január 29.
Pezsgő sportélet, tribünépítés
Az 1930-as évek elején újabb szakosztály indulta GYAC-nál. A céllövők Czigány Jenő intéző vezetésével láttak munkához. Ebbenaz időben élte fénykorát az úszószakosztály (67 taggal). A GYAC úszóiünnepélyes külsőségek között fogadták az új uszoda medencéjében a LosAngeles-ből diadalmasan hazatérő magyar vízilabdacsapatot. Az atléták főerősségei ebben az időben Johannesz Lajos, Némedy István, Koncz, Jánossy és VargaFlórián. A birkózók is erősödtek Finyák Sándor Győrbe költözésével, aki az UTEszíneiben országos hírű birkózó volt, a GYAC-nál a versenyzésen kívül az edzőiteendők ellátását is vállalta.
1933-ban felavatták a modern vasbeton tribünt aBercsényi-ligeti (mai Győri Dózsa) pályán. Ehhez jöttek a különböző cégek ésmagánszemélyek adományai, és ott volt a GYAC közel ezres tagsága – ifjúságonkívül - , akik a szükséges anyagiakat előteremtették. A tribünépítést szolgáltaaz Apolló „mozgóban” megtartott nagy sikerű matiné jövedelme is. 1933augusztusában a fellobogózott tribün meghívott közönsége előtt Skultéthy Miklósalispán avatta az új létesítményt. Kiemelte, hogy az új tribün kétségtelenül azelmúlt évtized legnagyobb alkotása. Az egyesület eredményesen működött, sőtbeindult a női tornaszakosztály. A futballszakosztály három csapatotversenyeztetett: az első csapat az I. osztályban játszott, egy ideiglistavezető is volt.
Az újvárosi lebontott kiskaszárnya épületébőlfelszabadult anyagot a város átengedte az egyesületnek, így az egyesületszertárosának is lett lakása, természetesen fizetségül.
A GYAC a város reprezentáns egyesülete lett,taglétszáma egyre emelkedett. Az újonnan belépettek között ott volt a győrihelyőrség tisztikara., a bencés rend több tagja. A legtöbb érdeklődőt vonzófutballcsapat gyenge szereplését a kiesés követte az I. osztályból.
A GYAC anyagi biztonságát segítette, hogy asporttelepen lévő vendéglőt az egyesület házi kezelésbe vette, ezzel a klubélettovább erősödött.
A tribün tátongó alagsorát – széles körűtámogatással – beépítették, az anyagiak megteremtésében közbenjárt dr. DrobniLajos akkori országgyűlési képviselő.
Fúziós törekvések is felmerültek, a volt elsőosztályú, majd megszűnt Textil SK egyesült volna a GYAC futballszakosztályával,míg a klub többi szakosztálya továbbra is kék-sárga színben versenyzett volnatovább. A következő egyesületi vélemény azonban eldöntötte a fúzió kérdését: „AGYAC ezelőtt 15 évvel alakult, hogy keresztény szellemben, nemzeti alapon haladjona maga útján. A fiatalság csak a futballon keresztül jön a GYAC-ba, -mihelytmegalkuszunk önmagunkkal ez előtt 15 évvel kitűzött cél eléréséről, abban apillanatban nem tudjuk a fiatalsággal szemben nemzetnevelő munkánkatérvényesíteni.” Az is gyakran szóba került, hogy, „túl sokat építkeztünk éskeveset sportoltunk”, de az is egyértelmű volt, hogy a sportolás feltételeit, apályát biztosítani kellett, hogy a sportélet igazán fellendülhessen.
1936-ban érzékenyen érintette a GYAC-ot, hogy apolgármesterré Spath Gyulát választották, így lemondott sportvezetőitisztségéről. A szíve azonban továbbra is a GYAC-é maradt, örökös ügyvezetőelnökké választotta az egyesület.
Kisalföld 1993. február 2.
Szép tervek, de a háború közbeszólt!
1936 a berlini olimpia éve, ez kedvező hatássalvolt a GYAC sportolóira is, ugyanis az egyesület birkózói közül Finyák ésKarsai tagja lett az olimpiai keretnek. A futballcsapat eredményességét úgykívánták javítani, hogy hivatásos edzőt szerződettek a csapat mellé és dr.Valló István személyében új ügyvezető elnököt választottak. Ebben azesztendőben a Ferencváros, 1937-ben a Hungária futballcsapata szerepelt aGYAC-pályán, megfordult az egyesületnél Haranghy olimpiai bajnok, SzabóEurópa-bajnok ökölvívó. A GYAC szervezte a Testnevelési Főiskola győrivendégszereplését, valamint a kultúrházban a Sárosy-Pluhár-estet a magyar sportkét kitűnőségének részvételével. Öröm az egyesületnél, hogy három év után afutball csapat visszakerült a NyLASZ I. osztályába. A pályán rendezett kertimulatságok, tekeversenyek, a körhelyiségben az ifjúság számára rendezett tánc-és illemórák népszerűsítették az egyesületet.
Az 1937-es év szomorú eseménye, hogy a tavasziáradások következtében a talajvíz elöntötte a futó- és futballpályát. Mégmárciusban is víz állt a sporttelepen. A Felvidék egy részének visszacsatolása1938-ban kihat a sportéletre is. A GYAC-kiadvány rögzítette: „Örömmelbocsátottuk útnak őket, akik miatt elmaradtak a futballmeccsek, megállt az életa salakon… mintha megállt volna az élet ezekben a hetekben… Aztán jöttek alevelezőlapok. Üdvözlet a GYAC-nak Somorjáról, Losoncról…” Leitner Bélazászlóst az úszószakosztály intézőjét hiába várták haza, Munkács alattvesztette életét.
A GYAC társelnökét, dr. Czopf Ferencet a NYLASZelnökévé választották, így a fontos tisztségben is segíteni tudta egyesületét.A talajvíz eltűnésével a pálya talaját 40 cm-rel feltöltötték ésújrasalakozták, ezen a futballcsapat szép sikereket ért el. Számottevőrésztvevővé vált az I. osztályban.
A labdarúgó szakosztály vezetését Most GyulátólDr. Tarr János vette át.
1939-ben a legnépszerűbb sportág, a futballválságba jutásáért felfüggesztették az MLSZ autonómiáját. Az egyesület anyagigondjain némileg segített a sportolók részére biztosított 50 százalékos vasútikedvezmény.
A klubélet a háború közelestével hanyatlásnakindult. A körhelyiség már nem volt alkalmas igényesebb rendezvényekre. Atáncdélutánok, a pingpong, a sakk és a biliárd nyújtotta szórakozásilehetőségek nem elégítették ki a széles tagság igényeit. A közgyűlések,tagértekezletek, társasvacsorák kinőtték a körhelyiséget, felmerült egy sajátegyesületi székház építésének gondolata, de ez a háborús események miatt nemvalósulhatott meg.
A labdarúgócsapat az élcsoportban foglalt helyetaz I. osztályban, sőt játékost adott a nyugati kerületi válogatottba. Afutballcsapat tagja Lakat Károly, a későbbi kiváló játékos és labdarúgószakember, a csapat ügyeit pedig Vincze Lajos edző és Ritka János intéző vitte.
Győrben hiányzott a megfelelő nagyságú fedettsportlétesítmény, ami hajlékot adott volna több sportágnak, a GYAC sportolóinakis. Koller Jenő, a város új polgármestere ezért sportcsarnok létesítését tűzteki célul, de a háború meghiúsította ezt a törekvést. A város sportélete, így aGYAC-é is gyors hanyatlásnak indult, több sportoló, vezető került a frontra. ANyugati Labdarúgó Alosztály területileg szűkült, 1943-ban a II. kerület MunkásTE, 1944-ben a GYAC nyerte az alosztály bajnokságát, de ez már egy legyengültcsapatokkal felálló bajnokságban történt.
1943-ban még az egyesületnél – központiutasításra – közgyűlésekre, alapszabály-módosításokra került sor. A GYACmárcius 30-án tartott közgyűlésén is az alapszabályban rögzíteni kellett, hogyaz egyesület célja, feladata többek között: „…az ifjúság honvédelminevelésének… érvényre juttatása”.
Az 1944. április 13-i szőnyegbombázás, majd akésőbbi légitámadások katasztrofális helyzetbe hozták a város sportéletét.Magyarország a világháború egyik színterévé vált, Győrt sem kerülte el aháborús pusztítás.
Kisalföld 1993. február 3.
Politikai szempontból nem kívánatos
A második világháború után az ország romokbanhevert, ám lelkes fiatalok ennek ellenére sportolni szerettek volna. Így voltez Győrött is. Az egyesületek sorra nyújtották be kérelmeiket a rendőrségre,hogy a hatóság engedélyezze a közgyűlések megtartását. A GYAC 1945. május 14-ánkérte a győri kapitányságtól a tisztújító közgyűlés engedélyezését. Azegyesület híveinek nagy meglepetésére az államrendőrség politikai osztályamájus 19-én kelt határozatában nem adott engedélyt a GYAC-közgyűlésmegtartására. Indoklásában olvasható, hogy a GYAC-nál „…a szélsőjobboldalieszmék mindig kiváló talajra találtak…”, továbbra „ A GYAC működése ademokratikus Magyarországon politikai szempontból nemkívánatos.”
A GYAC vezetősége már május 20-án levélbenfordult a győri Nemzeti Bizottsághoz és fellebbezést nyújtott be, amelybenrészletesen cáfolták az engedély megtagadásának indokait, kiemelték, hogy „AGyőri AC működése a demokratikus Magyarországon nem csak, hogy nemnemkívánatos, de munkája és eredményei alapján teljes joggal kérheti ahatóságok legmesszemenőbb pártfogását. Bármilyen politikai rendszer szerintkormányozzanak ui. egy országot, becsületes, dolgos emberekre mindig szükséglesz. Márpedig a GYAC ez ideig csak ilyeneket nevelt…” Az egyesület vezetőifelismerték, hogy próbálkozásuk majdnem hiábavaló, de bíztak a győri NemzetiBizottságban, amely előtt ismert volt a GYAC huszonhat évi működése. Ez csendülki a fellebbezés utolsó mondatából: „A Győri AC az új demokratikus Magyarországfelépítésben múltja jogán részt kér és teljes bizalommal kéri a TekintetesNemzeti Bizottságot, hogy őt ebben a törekvésében támogatni szíves legyen.”
A megyeszékhely két nemzeti bizottsága szinténúgy döntött, hogy a tervezett közgyűlést nem engedélyezi. Erről 1945. június9-én értesítették a GYAC vezetőségét. Indoklásul ugyanazt hozták fel, mint azállamrendőrség politikai osztálya. Ma már az iratokból tudjuk, hogy ahozzájárulás megtagadását a népi szervek is teljesen indokoltnak tartották, ezta rendőrkapitányság nyomozati adatai igazolják.
A Győri Atlétikai Club negyedszázados működéseezzel véget ért. A GYAC után a II. kerület sportolói vették birtokukba a ma istetszetős Bercsényi-ligeti pályát. Akik ismerik a történeteket vagy e rövidtörténet alapján képet kaptak a hajdani GYAC – ma már kevésbé emlegetett –működéséről, el tudják dönteni, az egyesület „ rászolgált-e” a szigorúdöntésre, amely megbénította egy életképes, további sikerek elé néző sportklubműködését.” GYAC: régi-új klub, modern célokkal
Hatvanhét évvel a megszüntetése után az idénújjáalakult a Győri Atlétikai Club. A hagyományokra építkező, de huszonegyedikszázadi klub kívánnak lenni.
Hozzászólok! PAPP GYŐZŐ - 2012.08.09. 10:03
Megosztás:FacebookTwitterIwiwE-mail
A Kisalföldben 1993 elején közöltünk egyhatrészes sorozatot a Győri Atlétikai Club történetéről: az 1919-ben alapítottklubot ugyanis 1945-ben hivatali szervek feloszlatták: „A GYAC működése ademokratikus Magyarországon politikai szempontból nemkívánatos." ABercsényi ligeti sporttelepet is „államosították".
A GYAC tizenkét alapító tagja
A GYAC tizenkét alapító tagja
A rendszerváltás után sokáig nem történtsemmi, mígnem hatvanhét évvel a klub megszűnése után idén május 3-ántizenketten újjáalakították a GYAC-ot.
„A hagyományokra, a városrész korábbiklubjainak értékeire támaszkodva szeretnénk egy huszonegyedik századi, modernegyesületet működtetni – fogalmazott Jungi Csaba, a GYAC új elnöke. – A többmint kilencven évvel ezelőtt alapított klub céljainak és szellemiségénekkívánunk megfelelni, amit elfogadott alapszabályunk preambulumában isegyértelműen rögzítettünk."
Ebben az áll: „Az alapítók kifejezik azonelhatározásukat, hogy a Győrött 1919. augusztus 13-án megalakított GyőriAthletikai Clubot céljait és szellemiségét tekintve egyaránt elődjüknektekintik. Követendő példaként szolgál számukra az, ahogyan kilencvenhárom évvelezelőtt, néhány sport iránt elkötelezett lokálpatrióta felismerte, hogy asportélet fellendítéséhez szervezeti változások is szükségesek. Ennekszellemében alakították meg a ťII. ker. Football ClubŤ alapjain a korukbanmodernnek számító egyesületüket, amely mint írták: ťa football játékon kívül azösszes sportágak kultiválását felvette programjába…Ť
Az alapítók mintaként kezelik elődeik sportiránti elkötelezettségét, amellyel a számos nehézség ellenére is folyamatosanfejlődő, sikeres szakosztályokat működtető és pezsgő klubélet jellemezteegyesületet hoztak létre és működtettek, felismerték a sport szerepét azifjúság testi és szellemi nevelésében."
Olyan elődök példája ad erőt a munkájukhoz,mint például az olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes gerelyhajítóVárszegi-Wennesz József vagy a nagyszerű labdarúgó, edző és szövetségikapitány, dr. Lakat Károly, aki a GYAC neveltje volt, Finyák Sándorversenyzőként és edzőként is országos hírűvé tette a győri birkózósportot.Dobos Gyula olyan teniszcsapatot toborozott, hogy pályák megépítését határoztael a vezetés. És még hosszan lehetne sorolni a kiváló sportolókat, edzőket,vezetőket.
„A Győri AC célja, hogy az egyéni sportágakbanhozzon létre jól működő rendszert a kiválasztástól a versenyeztetésig. Acélunknak különös aktualitást ad, hogy Győr nagy eséllyel pályázik a 2017-benmegrendezendő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál házigazdai szerepére.Reményeink szerint a most megkezdett munkánk gyümölcseként a fiatal sportolóklegnagyobb seregszemléjén az egyéni sportágakban is eséllyel vesznek részt majdgyőri versenyzők" – mondta Jungi Csaba.
A klub atlétikai, birkózó-, cselgáncs-,labdarúgó-, tenisz-, teke- és tornaszakosztályok létrehozásával kezdte megműködését.
Érdekesség, hogy az újjáalakult GYAC nem aklub hagyományos színeit – kék-sárga – viseli, mert a sárgát pirosra cserélték.Ezt így indokolta az elnök:
„Győrött a kék-sárga színeket napjainkban márviseli egy klub, történetesen a Gyirmót, részben ezért döntöttünk a változtatásmellett. A másik indok az volt, hogy a város színe piros-kék, és a GYACszíneivel is jelezni kívánjuk városi kötődésünket."
